A Demänovai-jégbarlang a világhírű Demänovai barlangok északi részét képezi. Figyelemreméltóak tartós jégképződményei, járatainak különleges alakjai és hatalmas méretei, értékes állatvilága és gazdag történelme.
hé | ke | sze | cs | pé | szo | va |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |
Látogatási útvonal | Felnőttek |
Diákok 6-15r., Invalidusok *1 |
Diákok, > mint 60 éve *2 |
Fotó-Video állvány használata nélkül *3 |
Mendkívüli belépés *4 |
Demänovai-jégbarlang | 10,00 € | 5,00 € | 9,00 € | 10,00 € | 50,00 € |
---|
*1 - Gyerekek 6-tól 15 évig; 15 évnél idősebb rokkantak érvényes igazolvánnyal
*2 - Nappali tagozatos diákok – főiskola esetében az aktuális évre érvényes tanulmányi igazolással; 60 év feletti személyek
*3 - Fotó-Video - fényképezés és rövid videófelvétel elkészítése állvány nélkül csak a barlang látogatása alatt lehetséges a beléptidíj és a kiszabott illeték befizetése után. Ez nem akadályozhatja a barlang folyamatos és biztonságos üzemeltetését
*4 - A látogatók kérésére lehetséges rendkívüli belépés is a rendes belépési időponton kívül, a barlangvezetővel való megegyezés után, külön illeték befizetése mellett. Ez azonban nem zavarhatja meg a barlang folyamatos üzemeltetését.
Bankkártyás fizetés sajnos nem lehetséges. A barlang túraútvonalának
A belépés előzetes megrendelése nem lehetséges.
Időtartama | Długość | Átlaghőmérséklet | |
Demänovai-jégbarlang | 45 min | 650 m | 0,4 - 3,0 °C |
---|
A látogatási útvonal hossza 650 m szintkülönbsége 48 m. A bejárat és a kijárat azonos magasságban fekszenek, a távolság köztük csak 40 m. A látogatás időtartama kb. 45 perc. A barlang hőmérséklete a nyári hónapokban +0,4°C és +3°C között mozog.
A látogatási útvonal meredek szakaszokkal tagolt hatalmas folyóvíz alkotta járatokon vezet keresztül. Az útvonal első részeiben cseppkőképződmények láthatók, míg a második szakaszban jégképződményekkel találkozunk.
A cseppkő és jég kombinációja érdekessé teszi a túrát, amelyen a látogatók megismerkedhetnek a járatok és a képződmények keletkezésével, az eljegesedés feltételeivel valamint a jég cseppkövekre gyakorolt hatásával. A barlangi járatok főképp ovális, folyóvíz által kialakított folyosókból és omlásos-kifagyásos termekből tevődnek össze.
A szintkülönbség valamint a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség megterheli a szervezetet. A barlangba lépés előtt ajánlatos megpihenni, hogy a szervezet alkalmazkodása a barlangi környezethez zökkenőmentes legyen. Ajánlatos a meleg öltözet és szilárd lábbeli.
Vezető: | Ing. Michal Lopčiansky |
---|---|
Cím: | 031 01 Liptovský Mikuláš |
Téléphone: | +421/ (0)44/ 554 81 70 |
E-mailben: | demladj@ssj.sk |
Járás: | Liptovský Mikuláš |
---|---|
Eperjesi: | Žilinský |
Kataszteri határ: | Demänovská dolina |
Geomorfológiai egység: | Nízke Tatry |
Besorolás: | Sprístupnené SSJ, Ramsarské mokrade |
Długość: | 2 445 m |
Mélység: | 57 m |
A Demänovai-völgy jobb oldalán, az Alacsony-Tátra északi lejtőjén található. A Demänovai-völgy Nemzeti Természeti Rezervátumban, az Alacsony-Tátra Nemzeti Park területén fekszik. A barlang bejárata a Bašta (Bástya) nevű sziklában 840 m tengerszint feletti magasságban nyílik, kb. 90 méterrel a völgy feneke felett.
A barlang Liptovský Mikuláštól kb. 10 km-re délre, az Alacsony-Tátrában fekszik, a Demänovai-völgy jobb oldalán, néhány kilométerre az ismert Jasná síközpont alatt. A parkolótól már látni a kb. 90 méterre a völgy fenekétől fekvő bejárati épületet, amelyhez kanyargós ösvényen jutunk fel. Az erdei tanösvény bemutató tábláival és két megállójával a Kamenná chata vendéglátóház mellett (600 m) vezet. A barlanghoz való feljutás mintegy 20 percet vesz igénybe.
Tömegközlekedési eszköz legközelebbi megállója:
Gépkocsival a barlanghoz:
A Krížna-takaró középtriászi sötétszürke gutensteini mészkövében jött létre szerkezeti törések mentén az egykori Demänovka-patak oldó és koptató hatására, amely a Demänovai-béke-barlang felől áramlott ide. A Demänovai barlangrendszer északi, eredetileg forrásbarlang jellegű részét képezi. A barlang némely, felsőbb részeit a Demänovka-patak oldalsó, lebukó vizei alakították ki, amelyek a közeli Dvere (Ajtó) és Bástyai-új-barlang (Nová jaskyňa v Bašte) járataiból áramlottak ide.
A barlang felmért járatainak hossza 2 445 m, szintkülönbsége 57 m. A három szinten, folyóvíz által kialakított ovális járatokban számos mennyezeti és oldalsó színlőt figyelhetünk meg (Čierna galéria, Jazerná chodba, Medvedia chodba). Előfordulnak omlásos és lefagyásos termek is (Štrkový dóm, Veľký dóm, Kmeťov dóm, Belov dóm, Halašov dóm, Dóm trosiek). A bejárattól 40 - 50 méterig lejtenek.
A jégképződmények a barlang alsó részeire, főleg a Kmeť-dómra korlátozódnak. A jég egyrészt az aljzaton képződött, de található itt jégoszlop, jégsztalaktit és jégsztalagmit is. A jég képződése a felszíni nyílások lejtőrörmelékes eltömődése, vagyis a légcsere korlátozása után indult meg. A nehezebb hideg levegő ezért a barlang alsóbb részein gyülemlik fel, ahol a beszivárgó csapadékvíz megfagy. A léghőmérséklet a jeges részeken 0 °C körül mozog, míg a jégnélküli részek felé 1,3 - 5,7 °C-ig növekszik. A levegő relatív páratartalma 92 - 98 %.
A barlang számos részein fennmaradtak az eredeti cseppkőképződmények (sztalaktitok, sztalagmitok, cseppkőlefolyások, bekérgeződések, stb.). A jeges részeken egyrészt a fagy általi aprózódás tizedelte meg őket, másrészt pedig a fáklyák, olajmécsesek és petróleumlámpák füstje festette szürkére vagy feketére. Ezeket a világítóeszközöket egészen 1924-ig használták a barlangban. Nyomai ma már a barlang történelmi múltját gazdagítják.
A barlangban régóta ismertek különböző csontok maradványai. Legjelentősebbek a barlangi medve (Ursus spelaeus), csontjai, amelyeket a 18. század első felében sárkánycsontoknak néztek. A barlangot ezért is nevezték Sárkány-barlangnak (Dračia jaskyňa). Járataiban 8 denevérfajt is azonosítottak. A barlang az Eptesicus nilssoni legjelentősebb telelőhelye valamint a bajuszos/Brandti denevér (Myotis mystacinus/brandtii) második legnagyobb előfordulási helye Szlovákiában. Az apró gerinctelen állatfajok a jeges részekben azonban jóval gyérebben fordulnak elő, mint a jég nélküli járatokban.
A Demänovai-jégbarlang emberemlékezet óta ismert. A Demänovai-völgy barlangnyílásainak említése az Esztergomi Érsekség 1299-ből származó okiratában szerepel először, de nem vonatkoztatható konkrét barlangra. A Demänovai-jégbarlangról szóló első írásos említés J. P. Haintól származik 1672-ből, aki a Liptovský Mikulášhoz közel fekvő barlangban található barlangi medve csontjait sárkánycsontoknak vélte.
A Demänovai-jégbarlang további említése ifj. Buchholtz G. nevéhez fűződik, aki 1719-ben kutatta át járatait. A barlang leírását és rajzát megküldte Bél Mátyásnak, aki azokat 1723-ban tette közzé.
A barlangot 1751-ben a császári megbízottak is megtekintették, akik a Tátrát és a környező hegyeket vizsgálták. A barlang falán található számos felirat és a gazdag irodalmi említés az akkori tudományos körök és a nyilvánosság élénk érdeklődéséről tanúskodnak a barlang iránt. A falakon a szlovák történelem néhány jelentős személyiségének nevét is fellelhetjük (M. M. Hodža, S. Chalupka, G. Fejérpataky-Belopotocký és mások).
A barlang első turisztikai megnyitása valószínűleg már a 19. század derekán megvalósult, de a demänovai komposszeszorátus tagjai már ez előtt is járhatóvá tették a meredek és jeges részeket. A munkálatokat folytatta a Magyarországi Kárpátegyesület liptói részlege, amely 1885-ben a barlang előtt menedékházat épített és fellendítette a völgy turistaforgalmát. Később, 1909-ben ifj. A. Žuffa felfedezte a Dóm trosiek nevű termet. A barlang iránti érdeklődés azonban 1924-ben visszaesett, amikor megnyitották a Demänovai szabadság-barlangot. Ezután azonban még A. Král és V. Benický 1926-ban feltárták a barlang felső cseppköves részeit.
A barlangot újonnan 1950 – 1952-ben tették látogathatóvá, amikor bevezették a villanyvilágítást is. A Tavas-járatból (Jazerná chodba) 1952-ben S. Šrol, P. Revaj és P. Droppa felfedezték a Demänovai béke-barlangot (Demänovská jaskyňa mieru). Ezzel azonban felborult a barlang hőháztartása, ezért 1953 – 1954-ben a jégképződmények védelmében intézkedéseket hoztak (lezárták a Dóm trosiek-be átvágott nyílást, falat húztak a jeges és a jég nélküli részek közé, stb.). Az 1974 – 1976-os években újjáépítették a látogatási útvonalat és megnyitották a Kavicsos-dómot (Štrkový dóm). A Szlovák Szpeleológiai Társaság Demänovská Dolina csoportja barlangászai 1983-ban felfedezték a Kmeťový dóm feletti járatokat. A látogatható szakasz 650 m hosszú, szintkülönbsége -48 m.
Tájékoztatjuk a kedves látogatókat, hogy a fizetőterminálok műszaki és működési feltételei miatt előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a bankkártyás fizetés nem lehetséges. Emiatt azt javasoljuk, hogy rendelkezzen megfelelő mennyiségű készpénzzel, ha biztosra akar menni a barlang látogatásában. Köszönöm a megértésed.